Agrár környezetgazdálkodás (AKG)

A fenntartható, környezettudatos gazdálkodást hivatott felkarolni a 2009. szept. 1 – 2014. aug. 31. időszakig tartó UMVP-AKG (61/2009. (V. 14.) FVM rendelet) támogatási rendszere. Elsődleges céljai között szerepelt a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, mely a környezet állapotának javítását, minőségi élelmiszer előállítását, a gazdaság életképességének és hatékonyságának növelését segíti elő. Ehhez az egyes célprogramokban résztvevőknek, a kötelezettségekből fakadó költségnövekedést ellensúlyozó támogatási rendszert alakítottak ki. Vannak előírásai, melyeket az összes célprogram esetében be kell tartani, illetve speciális követelményei, melyek csak egy-egy célprogramra vonatkoznak. Ilyen előírás a gazdálkodás első és utolsó évében kötelezően előírt bővített talajvizsgálat, illetve az évente, célprogramonként és táblánként elkészítendő tápanyaggazdálkodási és földhasználati terv is, mely a szántóföldi és ültetvény célprogramokat érinti. Ezek esetében a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 4. melléklete ad iránymutatást a mintavétel módjára vonatkozóan. A talajmintavételt maga a gazdálkodó is elvégezheti, viszont annak szakszerű elvégzéséhez szükséges módszerét be kell tartani, melyet a MSz-08-0202-1977 (Helyszíni mintavételezés talajtani vizsgálatokhoz) határoz meg. A talajminták kiértékelését akkreditált talajlaboratóriumnak kell elvégezni. Mindemellett célszerű a talajmintavételi pontok térképen történő ábrázolása, mely később, az adott gazdálkodási évet követő tápanyaggazdálkodási terv készítése során igen hasznos lehet, mivel annak alapját képezi.

A tápanyaggazdálkodási terv szakszerűen elkészítve időt, energiát és pénzt spórolhat meg a gazdáknak, így elsősorban az ő érdekeiket szolgálja. A tápanyaggazdálkodási terv alapját ültetvények esetében nem csak a talajvizsgálati eredmény, hanem a levélanalízis is képezi. Amennyiben nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, úgy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alkalmazása is megengedhető, azzal a kikötéssel, hogy a felhasznált talajvizsgálati eredmények öt évnél nem régebbiek. A tervnek tartalmaznia kell a kijuttatni kívánt anyagok típusát, illetve a kijuttatható NPK hatóanyagok maximális dózisát. Fontos figyelembe venni azt, hogy nitrát érzékeny területeken nem lehet túllépni az 59/2008 (IV. 29) FVM rendelet által meghatározott, szerves trágyával kijuttatható 170 kg/ha N hatóanyag mennyiséget. A tápanyaggazdálkodási tervet minden év szeptember 30. napjáig, a fő növénykultúrák lekerülését követően el kell készíteni.

Amennyiben a témával kapcsolatos további kérdése van keressen bennünket elérhetőségeinken.