Talajjavítás

Három esetben lehet szükség talajjavítási célú talajvédelmi terv elkészítésére:

1. savanyú talajok javítása,
2. szikes talajok javítása, és
3. homoktalajok javítása

esetén.

1. Savanyú talajok javítását megalapozó talajvédelmi terv

Miért van szükség a savanyú talajok javítására?

A talaj pH-ja egy olyan tényező, amely alapjaiban határozza meg az egyes növényi kultúrák termeszthetőségét. Minden növénynek megvan a maga pH-optimuma, amit a savanyú talajok (pH kisebb mint 5,5) javításánál figyelembe kell venni. A savanyú talajok javítása alapvetően a talajok tápanyagszolgáltató-képességének a pH csökkenésével párhuzamos csökkenése miatt fontos egy mezőgazdasági területen. A nagyon kis pH (pl. vizes szuszpenzióban mért pH esetében 4,5 alatti) jelentős mértékben csökkentheti a növények számára fontos tápanyagok feltáródását, felvehetőségét, illetve egyes ionok a növények számára mérgező koncentrációban kerülhetnek a talajoldatba a kis pH miatt, ezért két szempontból is fontos, hogy tisztában legyünk a termőtalajunk savanyúságával, illetve savanyodásra való hajlamával.

Miért hasznos a gazdálkodó számára, ha készül egy ilyen talajvédelmi terv?

A savanyú talajok esetében egyes tápanyagok felvehetősége csökken. Éppen ezért a savanyúság vagy a savanyodásra való hajlam ismerete segíthet a tápanyag-utánpótlás tervezésében, hogy a termesztett növények megkapják a szükséges tápanyag-mennyiségeket, és elkerülhető legyen a termés csökkenése. Fontos, hogy a talajok meglehetősen nagy pufferkapacitással rendelkeznek, így előfordulhat, hogy hosszú éveken keresztül nem merül föl probléma, miközben a rendelkezésre álló, művelt talajok fokozatosan elsavanyodnak, és amikor tudomást szerzünk a problémáról, már csak nagy költséggel csökkenthető a kár. Érdemes ezt időben felfedezni és orvosolni!

2. Szikes talajok javítását megalapozó talajvédelmi terv

Miért lehet szükség a szikes talajok javítására?

A szélsőségesen szikes élőhelyek szántóföldi használata alapvetően kényszer szülte gyakorlat, hiszen ilyen termőhelyeken erősen korlátozott a termeszthető növények köre, nehézkes a talajművelés is, a tápanyag-gazdálkodás pedig kifejezetten sok problémát vet fel.
Előfordulhat azonban olyan eset, amikor egy korábbi, helytelen mezőgazdasági gyakorlat miatt került egy terület olyan helyzetbe, ahol a növények számára káros sótartalom halmozódott fel. Ezt hívjuk másodlagos szikesedésnek, ahol nem természetes, hanem emberi hatások hozták létre a talaj szikesedését magas sótartalmát. Ilyenkor érdemes a növények számára károsan nagy arányban jelen lévő sókat (elsősorban Na, és Mg sókat) lecserélni a talaj kationcsere-kapacitását kihasználva, hiszen ezek a sók gátolják a kultúrnövények számára a hasznos tápanyagok és vízfelvételének lehetőségét.

3. Homoktalajok javítását megalapozó talajvédelmi terv

Miért lehet szükség a homoktalajok javítására?

Minél több homok frakciót tartalmaz egy talaj, annál kevesebb azon alkotórészek aránya, amely a növények számára szükséges tápanyag és víz szolgáltatására alkalmas. Az alapvető kérdés a homoktalajok javítása kapcsán, hogy megtérül-e a befektetés, illetve talajjavításra fordított energia ráfordítás? A homoktalaj javítás feltétlenül indokolt, ha a humuszos szint vastagsága jellemzően 0 és 10 cm között változik egy területen, és 10 cm alatt már „sima” homok található.

Mit tehetek a homoktalaj javítása érdekében?

Mivel a homoktalajoknak alapvetően a vízgazdálkodási tulajdonságai és a tápanyag-szolgáltató képessége is rossz, minden (szélsőségektől és szennyezésektől mentes) javítóanyag pozitívan hathat a homoktalaj termelékenységére.
A homoktalajokban jellemzően a nagy, 0,5 és 2 mm közötti szemcsék mérete az uralkodó, ezért rossz a vízvisszatartó képességük. Minden olyan anyag, ami ennél kisebb, és a talajba keverhető, az javíthatja a vízgazdálkodását és a tápanyag-szolgáltató képességét is a homoktalajoknak. Homoktalaj javító anyagok lehetnek élelmiszeripari, vagy szerves iszapok, hígtrágyák, szervestrágyák, komposztok, illetve a zöldtrágya-növények egyaránt.

Miért hasznos a gazdálkodó számára, ha készül egy ilyen talajvédelmi terv?

A talajvédelmi terv rámutat azokra a talajparaméterekre, amelyekkel probléma lehet, termelékenységet korlátozó tényezők, szélsőségesek (pH, szervesanyag tartalom, homoktartalom) és javíthatók. A tervben a javaslatok között szerepelhet olyan javítóanyag, amelyről esetleg a gazdálkodó nem is tud, hogy a közelében olcsón vagy akár ingyen is a rendelkezésére áll. A talajvédelmi terv a talaj javítása, termelékenységének növelése céljából készül, amely plusz bevételhez juttatja a gazdálkodót.