Tápanyaggazdálkodás

Talajmintavétel és analízis

A talaj vizsgálatok fontos szerepet töltenek be a növénytermesztésben és tápanyag-gazdálkodásban. A talajmintavétel és analízis fontos a gazdaságok számára, hogy a lehető legköltséghatékonyabban, a nővény igényeinek megfelelően tudják a tápanyagutánpótlást biztosítani. A talajtani vizsgálatok eredményeit értékelve, elkészíthetőek a gazdaság tápanyaggazdálkodási tervei.

Talajtani vizsgálatok célja:

·         A problémák megelőzése

·         Ellenőrizni, hogy a növény megfelelő állapotban van e

·         Megoldásokat találni a szántóföldön felmerülő problémákra (pl. hiány tünetek)

·         A törvényi előírásoknak megfelelően optimális hozam és minőség elérése

·         A ténylegesen és feltételesen rendelkezésre álló tápanyagok pontos becslése 

·         A tápanyag-gazdálkodási terv készítése során fontos az elemzések alkalmazása

·         Az elemzések alapján egy célorientált tápanyag-kijuttatási terv készítése

·         A környezetszennyezés megelőzése (pl. vízminőség megóvása )

Talajmintavétel

A sikeres mintavételt nagyban befolyásolja az alkalmazott mintavételi- módszer. A talajminták vizsgálatáról kapott elemzések, akkor hitelesek, ha az elemzésre küldött talajminta vétele is a leírások alapján történik.

Laboratóriumi talaj vizsgálat

A talajvizsgálat egy olyan folyamat, amely során a talajalkotó ásványi elemeket (foszfor, kálium, kalcium, magnézium, nátrium, kén, mangán, réz és cink, stb.) kémiai úton kivonják a talajból, majd megmérik.   A mintából meghatározható tápanyag tartalom befolyásolja a javasolt műtrágya, szerves trágya alkalmazási mennyiségét.  Talaj vizsgálattal megállapítható a talaj tápelem-tartalma, pH értéke, szerves anyag tartalma, és kation kicserélő kapacitása is. 

Növény mintavételezés és analízis

A növény analízist ellenőrzésként alkalmazzák, azért hogy meghatározzák, hogy a tenyészidőszak elején alkalmazott trágyázási terv, továbbra is elegendő, vagy extra táppanyag kijuttatása szükséges. 

Növényvizsgálat célja?

·         Információ a növény aktuális állapotáról

·         A növekvő növények tápanyagtartalma információként szolgálhat a hiánytünetek orvoslására

·         Tápanyagfelvétel kiszámítása

·         Termőképesség/hozam becslése

·         Egy nemrégiben alkalmazott trágyázási mód értékelése

·         Segít a növények tápanyagellátásának tervezésében

Szervesanyag-gazdálkodás

A talajtermékenység fontos mutatója a talaj szervesanyag-tartalma. A szerves anyag szükséges a talaj kémiai, fizikai és biológiai egyensúlyának fenntartásához.

A talaj megfelelő szerves anyag ellátása kedvezően hat a növénytermesztésre. A szerves anyag egy dinamikus, változó erőforrás, amely tükrözi a talajban újonnan visszapótolt szerves anyag és a talajban fellépő szerves anyag hiány közötti egyensúlyt. A talaj szerves anyag tartalmának növeléséhez, maximalizálni kell az újonnan bekerülő szerves anyagok mennyiségét, a szerves anyag veszteséget pedig csökkentenünk kell. 

A talaj szerves anyag ellátásának fontos forrásai a növényi maradványok, szerves trágyák és a komposzt. Csak az a szerves anyag, mely egy évnél tovább tartózkodik a talajban játszik szerepet a talaj szerves anyagának felépítésében. A maradékot úgy lehet tekinteni, mint lassan kioldódó trágyát. A szerves anyagnak azt a részét mely egy év után is jelen van a talajban nevezzük hatékony szerves anyagnak.