• slide-1

  • slide-1

  • Üdvözöljük!

    A Csernozjom Bt. honlapján természetvédelemmel és talajvédelemmel kapcsolatos információkat talál.

Tápanyag-gazdálkodás

A tápanyaggazdálkodás szükségessége:

Valamennyi művelt területen, ahol növénytermesztés folyik (szántóföldi, zöldség, gyümölcs, de akár gyep kultúrák) szükséges a növények termőképességének biztosítása érdekében a növény élethez nélkülözhetetlen makro,-mezo és mikroelemek biztosítása. A növények tápanyag ellátását jellemzően a gyökereiken keresztül, transzportfolyamatokkal történik, így a talajok kedvező fizikai, kémiai, és biológiai állapotának, tápanyagszolgáltató képességének biztosítása feltétlenül szükséges a biztonságos növénytermesztéshez.

 

A korszerű tápanyaggazdálkodással a növény alapigényein túlmenően a talajok termőképességéhez, szélsőséges időjárási helyzetekhez (aszály, heves csapadék) történő alkalmazkodásához, ellenálló képességének javulásához is hozzájárulunk.

 

A kedvezőbb talajállapot könnyebbé teszi a talajok művelését, javul a talaj légjárhatósága, a vízbefogadó és szárazságtűrő képessége, a termesztett növényeknél és ültetvényeknél a gyökértömeg fejlődése fokozódik. A talajok kémiai, biológiai tulajdonságainak javulása növeli a tápanyag felvételi hatékonyságot, a növények egyedfejlődését, és az egészségi állapotát, az egységnyi területen termeszthető növények számát, azaz a várható terméshozamot.

 

A talajvizsgálatok elvégzése céljából legalább 5 ha-onként, növényfajonként, illetve azonos növényfaj esetén eltérő termőhelyenként hálós-átlós mintavételezés során átlagmintákat kell a talajból venni, szántóföldi kultúrák esetén a 0-30 cm-es talajrétegből, míg állókultúrák (gyümölcs, szőlő) esetén 0-30 cm-es, valamint 30-60 cm-es talajrétegből egyaránt.

 

A tápanyag-gazdálkodási szempontú talajtani laborvizsgálatok elsősorban az alábbi talajparaméterekre irányulnak: pH(H2O, KCl); CaCO3; Arany-féle kötöttségi szám (KA); Al-P2O5; Al-K2O tartalom; Humusz%, nitrogénellátottság meghatározása.

 

Tápanyag-gazdálkodási, trágyázási alapelvek

 

Az N, P, K műtrágyaigények meghatározása a növények biológiai sajátosságainak megfelelő tápanyagigény meghatározásán és biztosításán alapszik, a talajok termékenységének fenntartása, illetve növelése mellett. A növények tápanyagigényét a fő- és a vele arányos melléktermék tápanyagtartalma határozza meg, melyet kifejezhetünk egységnyi súlyra (kg/q, vagy kg/t) és egységnyi területre (kg/ha) eső tápanyagmennyiséggel. Ez utóbbi jelenti a terméssel kivont vagy a tervezett terméssel kivonható tápanyagot is.

 

A tervezett termés műtrágya hatóanyag szükségletének megállapítása (kg/ha) úgy történik, hogy az adott növény tervezett termés mennyiségét megszorozzuk a növény fajlagos N, P, K műtrágya hatóanyag igényével. Ezt a számot megfelelő táblázatból (Műtrágyázás irányelvei és üzemi számítási módszer MÉM-NAK (1979) kikeressük, a korábban meghatározott termőhelyek tápanyag ellátottságának megfelelően (humusz, AL oldható P és K).

 

A tápanyag-gazdálkodási tervezés során az érintett növénykultúra tápanyagigényét hatóanyagban adjuk meg, amely hatóanyagigény az alkalmazni kívánt műtrágya elemtartalma alapján könnyen számítható.

 

Számítási példa néhány elterjedt műtrágya NPK hatóanyag egyenértékére

 

1 kg N = 4,0 kg 25 % Pétisó; 3,6 kg 25 % Pétisó; 3 kg 34 %-os ammoniumnitrát; 2,2 kg 46%-os karbamid.

1 kg P2O5 = 5,5 kg 18 %-os szuperfoszfát; 2,8 kg 36 %-os kettős szuperfoszfát.

1 kg K2O = 2,5 kg 40 %-os kálisó; 1,7 kg 60 %-os kálisó; 2,0 kg 50 %-os káliumszulfát.

 

A növények tápanyag ellátottságának megítélésénél - különösen álló kultúrák esetében - kiemelt jelentősége van a talajvizsgálatokon túlmenően a növény tápláltsági szint megítéléséhez a növény tápláltsági állapotának vizsgálatára levél- illetve növényanalízis alapján.

A növény meghatározott fejlődési stádiumában, adott helyről (szintről) vett, jól fejlett fotószintetizáló zöld levél, vagy a levél funkcióját betöltő egyéb növényi rész összes tápelem-tartalmának pontos meghatározása laboratóriumi viszonyok között, általában több elem egyidejű meghatározását jelenti és magában foglalja a tápelemarányok, illetve a kiegyensúlyozott tápláltság vizsgálatát. A mintavétel nemcsak a levélre, hanem más növényi részre, sőt az egész földfeletti növényre is vonatkozhat. Egy mintát 50-100 db növény, vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. A mintába csak ép, egészséges növény, levél, illetve levéllemez kerülhet. A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem történhet mintavétel.

 

A talaj tápanyagkészletére is útmutatást adhat a növényanalízis, a jövő évi trágyaszükséglet megállapításához, így talaj- és levélanalízis kombinált alkalmazása javasolt a megbízható tápanyag-gazdálkodási tervezéshez, amely a terméshozam növekedése mellett jelentős költségmegtakarítást is eredményezhet a gazdálkodónak.

 

A levélanalízis elvégeztetése minden évben javasolt, míg a talajmintavételezés 5 évente indokolt.

 

A Csernozjom Bt. vállalja szántóföldi és álló kultúrák talajminta vételezését, levélanalízis végzését, majd ezen vizsgálatokra épülő tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadását, szakvélemény készítését.

A cégcsoport további tagjai:

GEO-SIVO Kft.

geosivoGEO-SIVO Kft.

Környezetvédelmi tanácsadás, engedélyeztetés, műszeres mérés,  környezetvédelmi megbízotti feladatok ellátása, előzetes vizsgálatok, felülvizsgálatok elvégzése, jogi tanácsadás

 

 

Abiotika Bt.

Abiotika Bt.

Vidékfejlesztési, EU-s projektfejlesztési szakértői, és államigazgatási tanácsadói tevékenység.